Isten létezik? tanmese

Egyszer egy ember elment a fodrászhoz, mert már nagyon hosszú volt a haja, és a nyár közeledtével kezdte zavarni. Hajvágás közben sokat beszélgettek a világ dolgairól, és amikor Isten is szóba került a fodrász ezt mondta:

„Én nem hiszek Istenben. Hinnék, ha létezne. De Isten nem létezik!”
„Miért mondod ezt?” – kérdezte a vendég.
„Nos, elég annyit tenned, hogy kimész az utcára vagy bekapcsolod a híradót, és egyből rájössz, hogy Isten nem létezik. Szerinted, ha Isten létezne, lenne ennyi beteg ember? Történne ennyi szörnyűség a világban? Lenne ennyi elhagyatott gyerek? Ha Isten létezne, nem lenne ennyi fájdalom és szenvedés. Nem tudom elképzelni, hogy az a szerető Isten, akiről szoktak beszélni, megengedné ezt a sok rosszat. Ezt a kérdést ilyen egyszerű megválaszolni.”
A kuncsaft elgondolkozott egy pillanatra, de végül nem mondott semmit.
Amikor készen lett az új frizura és fizetés után távozott a férfi, meglátott egy koszos, büdös, igénytelen, tetves hajú embert a fodrász üzlete előtt. Hirtelen visszafordult az üzletbe és ezt mondta:
…„Tudod mit!? Fodrászok nem is léteznek!” – mondta a fodrászának.
„Te meg hogy mondhatsz ilyet? Szerinted akkor ki csinálta meg az előbb a hajadat, ha nem egy fodrász?”
„Nem! Ha létzenének fodrászok, akkor nem látnék koszos, ápolatlan és tetves hajú embert az utcán, mint például az, aki az üzleted előtt álldogál.”
„Jaj, ne fárassz! Persze, hogy látsz ilyeneket! De szerinted mit kezdjek vele, ha egyszerűen arra nem veszi a fáradtságot, hogy bejöjjön hozzám? Nem fogok kimenni és beráncigálni, hogy levágjam a haját, és rendbe tegyem. Nem kényszeríthetem!”
„Pontosan ahogy mondod!” – vágta rá a választ a férfi – „Ez itt a lényeg! Isten létezik! De a legtöbb ember nem keresi, nem megy hozzá, hanem elzárkózik előle. Maximum, kiált egy „Jaj Istenemet!” és kész. Ezért van a világban sok szenvedés és fájdalom, mert Isten senkit sem kényszerít arra, hogy őt kövesse!”

Aiszóposz meséi: A megdagadt hasú róka

Az éhes róka, amikor egy faodúban meglátta a pásztoroktól otthagyott kenyeret és húst, bemászott és megette. A hasa azonban megdagadt, és mivel így nem tudott kimászni, sóhajtozott és siránkozott. Egy másik arra járó róka, amint meghallotta jajveszékelését, odament hozzá, és megkérdezte, mi a baja. Mikor megtudta, mi történt, így szólt: "Maradj csak itt, amíg újra olyan leszel, mint amikor bementél, és akkor könnyen kijöhetsz."

A mese azt bizonyítja, hogy a nehéz kérdéseket az idő oldja meg.

Aiszóposz meséi: A jégmadár

A jégmadár magányt kedvelő állat, amely mindig a tengeren jár. Róla beszélik, hogy az emberek üldözése elől menekülve, a tengerparti szirteken szokott fészkelni. Mikor költeni akart, egy hegyfokra ment, felfedezett egy parti sziklát, s ott költötte ki fiókáit. Egyszer azonban, amikor zsákmány után járt, az történt, hogy a heves széltől hullámzó tenger kicsapott egészen a fészekig, elöntötte azt, és elpusztította a fiókákat. A jégmadár, mikor megjött, és észrevette, mi történt, így szólt: "Én szerencsétlen! a földet kerülve ide menekültem, s ez a szikla még sokkal hűtlenebb volt hozzám."

Ugyanígy némely emberek, miközben az ellenségtől őrizkednek, észre sem veszik, hogy az ellenségnél veszélyesebb barátok közé kerülnek.

Tanmese a gyógyító virágokról

Van tizenkét lelki állapot, amihez tizenkét gyógyító növény létezik. Heal Thyself 1933 februárjában azt írta: érdemes volna a hatásukat a lehető legegyszerűbben megfogalmazni. És ahogy őseink annak idején a csillagos ég tanítását, Dr. Edward Bach a növények gyógyerejét fogalmazta meg egy kedves mesében.

Egyszer tizenhat vándor elhatározta, hogy átvág az erdőn. Kezdetben minden rendben is ment. Ám egyszer Apróbojtorján

aggódni kezdett, hogy vajon a helyes úton vannak-e. Késő délután, amikor már mélyebben jártak az árnyékok között, Bohócvirág

is félni kezdett, hogy talán tényleg letértek a jó útról. Napvirág

akkor esett pánikba, amikor lement a nap, teljesen besötétedett, és megszólaltak az erdő éjszakai hangjai. Az éjszaka közepén, a legnagyobb sötétben Sülzanót

elvesztette minden reményét, és azt mondta: „Nem megyek tovább. Ti folytassátok az utat, de én itt maradok, amíg a halál elér és enyhíti szenvedésemet.”

A Tölgy

viszont arra gondolva, hogy minden elveszett, és többé nem látják a napfényt, azt mondta: „Én az utolsó leheletemig harcolni fogok”. Szikárka

reménykedett eleinte, hogy kijutnak a rengetegből, ám idővel ő is szenvedni kezdett a bizonytalanságtól, és hol erre, hol arra indult volna. Iszalag

némán és türelmesen vonszolta magát, és a legkevésbé sem érdekelte, hogy végleg elalszanak-e, vagy kijutnak az erdőből. Tárnics

időnként ugyan fel tudta deríteni a társaságot, de rajta is gyakran vett erőt a csüggedés.

A hangafű ismerte az utat

A többiek viszont egyáltalán nem féltek attól, hogy nem jutnak át az erdőn, és a maguk módján segíteni akartak társaiknak. Hangafű

nagyon biztos volt abban, hogy ismeri az utat, és az egész társaságot rá akarta venni, hogy kövessék. A Katángkóró

nem az utazás végével foglalkozott, inkább amiatt aggódott, hogy társai lábát feltörte-e a cipő, fáradtak-e, vagy ettek-e eleget. Kékgyökér

nem volt biztos az ítéleteiben, ezért minden ösvényt ki akart próbálni, hogy biztosan tudja, nem tévednek el, és a szegény Kisezerjófű

olyannyira könnyíteni akart a többieken, hogy kész volt cipelni bárkinek a csomagját.
Forrásvíz, aki mindig kész volt segíteni, kissé elkeserítette a társaságot, mert azt hangoztatta, hogy eltévedtek, és ő tudja a helyes utat. Vasfűnek

szintén eléggé ismernie kellett a járást, s bár kissé zavartnak tűnt, hosszú beszédet tartott az erdőből kivezető egyetlen helyes útról. Nebáncsvirág

szintén jól ismerte a haza vezető utat, ezért egyre türelmetlenebb volt a lassabbakkal. Békaliliom

már járt arra korábban, és ő is tudta, merre kell menni, ezért egy kicsit le is nézte a többieket, akik még nem ismerték a járást.

Végül mindannyian kijutottak az erdőből. Immár más utazók vezetői lettek, akik még nem mentek keresztül az erdőn, s mivel már tényleg ismerték az utat, és tudták, hogy az erdő sötétje nem más, mint az éjszaka árnyai, nem féltek többé.

A fenti mese arra az alapelvre épült, hogy van tizenkét lelkiállapot, és mindegyikhez egy-egy gyógynövény tartozik.

1. NAPVIRÁG - Nagy veszély, erős félelem, pánik vagy depresszió esetén – minden rendkívüli helyzetben, amikor a helyzet kétségbeejtőnek tűnik.
2. BOHÓCVIRÁG – Félelem (nem rémült, hanem nyugodt félelem) esetén
3. APRÓBOJTORJÁN – Ha a beteg nyugtalan, szorongó, megkínzott
4. SZIKÁRKA – Határozatlanság esetén, amikor egyszer az egyik, majd a másik lehetőséget választaná a beteg.
5. ISZALAG – ha a beteg álmos, bágyadt, kedvetlen, nem mutat érdeklődést, nem tesz erőfeszítést a gyógyulás érdekében.
6. KATÁNGKÓRÓ – Önsajnálat esetén, ha a beteg elhanyagoltnak érzi magát, vagy úgy érzi, méltánytalanul bánnak vele.
7. KÉKGYÖKÉR – Aki bolondságokat akar tenni, és minden tanácsot, minden ajánlott kezelési módot megpróbál követni.
8. TÁRNICS – Aki csüggedt, s bár jól halad, mindig csak a dolgok rossz oldalát látja, és lehangoltnak érzi magát.
9. VASFŰ – Az akaratos, nehezen kezelhető betegnek, aki mindig mindent jobban tud, és a saját útját akarja járni.
10. NEBÁNCSVIRÁG – Türelmetlenség, erős fájdalom és bosszankodás esetén, amikor az ember rögtön meg akar gyógyulni, és türelmetlenné válik a környezetével szemben.
11. BÉKALILIOM – Azoknak a csendes, nyugodt és bátor betegeknek, akik soha nem panaszkodnak, és még betegen sem akarnak másoknak a terhére lenni.
12. KISEZERJÓFŰ – Akik gyengék, fáradtak, sápadtak, erőtlenek vagy bágyadtak.

Ajánlott irodalom: Dr. Edward Bach: Virágterápia Filosz Kiadó 2004.

Hogyan választott a férfi 3 nő közül? Tanmese

Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan rég, volt egyszer egy férfi, aki három nővel randevúzott párhuzamosan. Egy ideig élvezte a helyzetet, aztán eljött a nap, amikor úgy érezte, illő lenne választani közülük. De hát hogyan? Törte a fejét egy darabig, aztán úgy döntött, próba elé állítja őket. Mindegyiknek ad egymillió forintot, és megnézi, melyikük mit csinál a pénzzel.
Az első nő magára költötte a pénzt. Divatos frizurát csináltatott, drága sminkeket rakatott fel, menő szépségszalonokba ment, csodálatos ruhákat és cipőket vett. Azt mondta, mindez azért, mert szereti a férfit, és szeretne még vonzóbb lenni számára. A férfi el volt bűvölve.
A második nő a pénzt a férfire költötte. Megcélozta a boltokat, és ajándékokat vett a férfinek: márkás öltönyöket és hozzá való cipőket, kütyüket a számítógéphez, egy hatalmas lcd-tévét, melyeken jól lehet meccset nézni, és pluszban néhány üveg drága whiskyt. Amikor mindezt átadta a férfinek, hozzátette, hogy mindezt azért vásárolta, mert nagyon szereti. A férfi el volt bűvölve.

A harmadik nő a jövőt tartotta fontosnak. Az egymillió forintot befektette a tőzsdén, és próbálkozását siker koronázta, mivel rövid időn belül a pénz a sokszorosát fialta. Ebből egymillió forintot visszaadott a férfinak, a maradékot egy közös számlára tette, mondván, jól jön ez még később a közös életükben. Amikor beszámolt a fejleményekről a férfinak, hozzátette, hogy mindezt azért tette, mert nagyon szereti. A férfi – mondani is felesleges - el volt bűvölve.
Alaposan fel volt hát adva a lecke a férfinak, aki törte is sokáig a fejét, hogy akkor hogy legyen, mint legyen. Meghányta vetette magában, hogy melyik nő mit kezdett a pénzzel, majd feleségül vette azt, akinek a legnagyobb melle volt.

A Reddit.com nyomán

A hernyó és a cicus...

Hernyócska ül az ágon és látja, hogy ott van előtte egy szép nagy zöld
levél.
Arra gondol, nem eszem még meg, megvárom míg tovább süti a nap, jobban
megérik és finomabb lesz.
Arra repül egy veréb, meglátja a hernyót.

Gondolja a veréb, megvárom, míg a hernyó megeszi a levelet, mert akkor szép
dundi lesz és sokkal laktatóbb.
Arra kószál egy macska, meglátja a verebet.
Arra gondol, megeszem ezt a verebet, de előbb megvárom, amíg megeszi a
hernyót, mert akkor nagyobb lesz.

Egyszer csak elindul a hernyó és megeszi a levelet, odarepül gyorsan a veréb
és bekapja a hernyót. A macska is ugrik, ám a veréb gyorsabbnak bizonyult,
így a macska a fa alatt lévő pocsolyában végzi.

Mi ebből a tanulság??

Az, hogy minél hosszabb az előjáték, annál nedvesebb a cicus.....